10 legjobb

Legismertebb magyar népmesék – A 10 legjobb magyar népmese olyan történetek, amelyekben a nép bölcsessége, igazságérzete, humora és a csodákba vetett hite testesül meg. Gyerekkorom egyik kedves élménye volt Illyés Gyula 77 magyar népmese című műve, vagy a Mesék Mátyás királyról és a Magyar népmesék a tévében.

A magyar népmesék a nemzeti kultúra eleven szövetét alkotják. Az alábbi tíz mese a legismertebbek közül való; némelyik ősi, mitikus mélységekből táplálkozik, mások irodalmi műként születtek, hogy aztán a közös emlékezet részévé váljanak. Ezek a történetek formáltak minket, és ma is érvényes tanulságokkal szolgálnak. Olyan sztorik, melyek a gyermekeknek szóló elgondolkodtató filmek és mesék kategóriájához tartoznak.

A magyar mesekincs tíz halhatatlan története

Legismertebb magyar népmesék – Fehérlófia, az ősi hős útja

A Fehérlófia története egyike a legarchaikusabb és legmélyebb magyar népmeséknek, amely messze túlmutat egy egyszerű kalandon. A mese egy csodás körülmények között, egy fehér lótól született, emberfeletti erejű fiúról szól. Miután anyja tejével hétszerte erősebbé válik, útnak indul, hogy megküzdjön az alvilág sárkányaival, akik elrabolták a napot és a holdat, és fogságban tartanak három királylányt. Útja során társakat fogad – Fanyüvőt, Kőmorzsolót és Vasgyúrót –, de a legnehezebb próbatétel után azok elárulják. Végül egy griffmadár segítségével jut vissza a felső világba, hogy helyreállítsa a rendet.

A Fehérlófia jó példa arra, hogy a legismertebb magyar népmesék némelyike több emberhez jutott el, mint akár a leghíresebb magyar festők művei. Ez a mese, amelyet Arany László gyűjtéséből ismerünk a leginkább, a magyar mitológia és a sámánisztikus világkép lenyomata. Olyan ősi elemeket őriz, mint a világfa (az égig érő fa, melyen leereszkedik), a három világ (alsó, középső, felső) és a hős segítő állata. Jankovics Marcell 1981-es, azonos című, egész estés rajzfilmje kultikus státuszba emelte a történetet. Ez az animációs film egy pszichedelikus, szimbólumokkal teli kozmikus eposz, amely nemzetközileg is elismert művé tette Fehérlófia mitikus utazását.

A 10 legjobb magyar népmese – A kiskakas gyémánt félkrajcárja

„Kukurikú, szultán úr, add vissza a gyémánt félkrajcárom!” – ez a mondóka a magyar népmesék egyik legismertebb szállóigéje. A történet egy szegény asszony kiskakasáról szól, aki kapirgálás közben egy gyémánt félkrajcárt talál. A kapzsi török szultán azonban elveszi tőle a kincset. A bátor kiskakas nem hagyja annyiban, és elindul a szultán palotájába, hogy visszaszerezze, ami az övé. Útközben különféle segítőket nyel el: egy vizet, egy darázsrajt és egy kemenceparazsat. Amikor a szultán megpróbálja elpusztítani, a kiskakas sorra kiengedi a begyéből a segítőit, akik hatalmas felfordulást okoznak, és végül a kiskakas visszakapja a krajcárját, sőt, a szultán kincseit is megszerzi.

Ez a mese egy klasszikus láncmese, amelynek ismétlődő szerkezete és ritmusa miatt a gyerekek nagy kedvence. A tanulsága egyértelmű: a kicsi és gyenge is győzedelmeskedhet a hatalmas és elnyomó felett, ha kitartó és leleményes. A török szultán alakja finoman utal a történelmi múltra, történelmi regényeinkre, a nép igazságérzetét és a zsarnoksággal szembeni dacát fejezve ki humoros formában. A Magyar népmesék rajzfilmsorozat feldolgozása tette a történetet végképp halhatatlanná.

A legismertebb magyar népmesék

A legismertebb magyar népmesék – Az égig érő paszuly csodája

Ez a mesetípus nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi mesekincsnek is alapvető darabja, gondoljunk csak az angol Jack és a babok történetére. A magyar változat főhőse általában a család legkisebb, lenézett fia, aki egy csodás paszulyszáron vagy fán felmászik az égbe, egy másik világba. Itt óriásokkal vagy sárkányokkal kell megküzdenie, hogy aztán aranyat tojó tyúkkal, varázslatos tárgyakkal és a királylány szerelmével térjen haza. Bátorságával és talpraesettségével bizonyítja, hogy ő a legérdemesebb a boldogságra.

Az égig érő fa vagy paszuly az ősi világkép egyik legfontosabb szakrális szimbóluma, a axis mundi, vagyis a világokat összekötő tengely. A mese egy klasszikus felnőtté válási történet: a hősnek el kell hagynia az ismert világot, és próbatételeken keresztül kell bizonyítania rátermettségét. A legkisebb fiú sikere a nép azon vágyát fejezi ki, hogy ne a születési rang vagy a fizikai erő, hanem a belső értékek, a bátorság és a tiszta szív diadalmaskodjanak.

A csillagszemű juhász hűsége

Ez a mese a klasszikus „szegény legény elnyeri a királylány kezét” típusú történetek egyik legszebb magyar példája. A főhős egy egyszerű juhász, akinek olyan ragyogó, csillagszerű szeme van, hogy a királylány beleszeret. A gőgös király azonban lehetetlennek tűnő feladatokat szab a juhásznak, hogy megszabaduljon tőle. A fiúnak azonban van egy varázserejű, beszélő lova, aki mindenben a segítségére van, és a próbák során aranyruhás vitézként jelenik meg. A mese végén a juhász a lova tanácsait követve felfedi kilétét és elnyeri méltó jutalmát.

A legismertebb magyar népmesék eme történetének különlegessége a hős és segítő állata közötti mély, bizalmi kapcsolatban rejlik. A valóságban a leghosszabb ideig élő állatok, melyek a legbölcsebbek lehetnének, nem kommunikálnak magas szinten az emberekkel. A juhász nem a saját erejéből, hanem a hűségéből és a lova iránti szeretetéből nyeri az erőt. A mese a becsület, az adott szó megtartásának és az alázatnak a fontosságát hangsúlyozza. A Magyar népmesék sorozat egyik legszebb grafikájú epizódja készült belőle, amely vizuálisan is felejthetetlenné tette a csillagszemű hős és csodás paripája történetét.

A legismertebb magyar népmesék – A szorgalmas és a rest leány

Ez a mese a „jó elnyeri jutalmát, a rossz megbűnhődik” örök érvényű erkölcsi tanításának egyik legközérthetőbb példája. A történet egy mostohatestvérpárról szól: a szorgalmas, jószívű lányt a gonosz mostohája sanyargatja, míg a lusta, rosszindulatú saját lányát elkényezteti. A szorgalmas lány egy kútba esve egy varázslatos világba kerül (gyakran Holle anyó birodalmába), ahol segít a beszélő tárgyaknak és állatoknak, munkájáért pedig arannyal jutalmazzák. Amikor a lusta lány irigységből utánozni próbálja, gorombasága és restsége miatt szurokkal és korommal borítva tér haza.

A mese a nemzetközi „Holle anyó” mesetípus (ATU 480) magyar változata, amely Benedek Elek gyűjtésében vált széles körben ismertté. A történet egyszerű, de erőteljes szimbolikával mutatja be, hogy a jó belső tulajdonságok – a szorgalom, a kedvesség és a segítőkészség – sokkal fontosabbak a külsőségeknél, és végül ezek hozzák el a valódi jutalmat. Ez az alapvető erkölcsi lecke teszi a mesét a gyermeki nevelés egyik fontos eszközévé.

A 10 legjobb magyar népmese

Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi

Ez a különleges történet is az egyik kedvencem volt a 77 magyar népmesében. Ez a történet a magyar tündérmesék archetípusa, a szerelemért minden akadályt legyőző hős romantikus eposza. Árgyélus királyfi vadászat közben megpillantja a hattyú képében fürdőző Tündérszép Ilonát. A királyfi elrejti a tündér hattyúruháját, így az nem tud visszatérni hazájába, és a felesége lesz. Azonban Árgyélus megszegi a tündérnek tett ígéretét (gyakran az, hogy nem nézi meg őt egy tiltott időpontban), ezért Ilona visszaszerzi ruháját és eltűnik. A kétségbeesett királyfinak ezután hosszú, próbatételekkel teli utat kell bejárnia, hogy újra megtalálja szerelmét Tündérországban.

A mese a nemzetközi „hattyúlány” (swan maiden) mesetípus (ATU 400) gyönyörű magyar változata. Gyakran mondják, hogy a szerelem az egyik legérdekesebb nyelv, mely szokatlan és néha kiismerhetetlen cselekvésekben nyilvánul meg. A cselekmény a tiltás megszegéséről, az elvesztett boldogság utáni sóvárgásról és a kitartásról szól, amely végül győzedelmeskedik a legnehezebb akadályok felett is. A történet gazdag szimbolikája és lírai szépsége a magyar mesekincs egyik legfényesebb gyöngyszemévé teszi, amely a szerelem mindent legyőző erejét hirdeti.

Legismertebb magyar népmesék – Lúdas Matyi, a nép egyszerű fia

Bár Fazekas Mihály 1817-es elbeszélő költeményeként született, Lúdas Matyi története olyannyira eggyé vált a népi képzelettel, hogy ma már önálló népmeseként él. A cselekmény egy talpraesett libapásztor fiúról, Matyiról szól, akitől a gőgös és zsarnok Döbrögi földesúr elveszi a libáit, és még meg is botoztatja. Matyi megesküszik, hogy az elszenvedett sérelmet „háromszor veri vissza” az úron. A történet során Matyi különböző álruhákban (olasz építőmesterként, német csodadoktorként) jár túl Döbrögi eszén, és ígéretéhez híven háromszor szolgáltat igazságot.

A Lúdas Matyi a társadalmi igazságtétel klasszikus magyar története. A furfangos, egyszerű ember diadalát hirdeti az ostoba és kegyetlen hatalom felett. A „háromszor veri vissza” mondás szállóigévé, Matyi alakja pedig a népi leleményesség és igazságérzet szimbólumává vált. Az 1950-ben készült, Soós Imre főszereplésével forgatott filmklasszikus tovább erősítette a történet mitikus státuszát a magyar kultúrában.

A legismertebb magyar népmesék válogatás

János vitéz, a nemzet meséje

Az egyik leghíresebb magyar, Petőfi Sándor 1844-es remekműve, a János vitéz a magyar irodalom és a népmesei hagyomány tökéletes ötvözete. A történet Kukorica Jancsi, az árva pásztorfiú felnőtté válását követi nyomon, aki szerelme, Iluska elvesztése után beáll katonának. Kalandos útja során bejárja a világot, harcol a törökök ellen, megmenti a francia királylányt, átkel az Óperenciás-tengeren, és a népmesék legjellegzetesebb lényeivel – óriásokkal, boszorkányokkal – küzd meg. Végül eljut Tündérországba, ahol halhatatlan királyként egyesülhet halott kedvesével.

A János vitéz azért vált a nemzet meséjévé, mert egyszerre szól a legjobb dolgokról, a szerelemről, a hazaszeretetről és a hűségről, miközben a népmesék csodás világába kalauzol. Jankovics Marcell 1973-as, egész estés rajzfilmje a magyar animáció egyik csúcsteljesítménye, amelynek pszichedelikus képi világa és felejthetetlen zenéje generációk számára tette a történetet alapélménnyé. János vitéz alakja a legkisebb fiúból lett hős magyar archetípusa.

Legismertebb magyar népmesék – Mátyás király és az okos lány

Mátyás király a magyar történelem egyetlen olyan uralkodója, aki a népmesék állandó, pozitív hősévé nemesedett. Az igazságos királyról szóló történetek külön műfajt alkotnak, melyekben Mátyás álruhában járja az országot, hogy személyesen tegyen igazságot. Az okos lány című mese ennek a típusnak az egyik legismertebb darabja. Mátyás különféle találós kérdésekkel és lehetetlennek tűnő feladatokkal teszi próbára egy szegény ember talpraesett lányát, aki minden furfangos feladványra bölcsen és szellemesen felel (például „hozzon is ajándékot, meg ne is”).

A mese azt a népi bölcsességet hangsúlyozza, hogy az ész és a talpraesettség nem a vagyon vagy a rang függvénye, ami áttételesen az állatvilágban is megfigyelhető, hiszen még a legokosabb állatok egy része is nehéz körülmények közt él. Mátyás alakja itt nem a hadvezér, hanem a bölcs uralkodó, aki értékeli az éles elmét és megjutalmazza azt. A történet a király és a nép közötti ideális viszonyt festi le, ahol az uralkodó meghallgatja és megbecsüli a legszegényebb alattvalóját is, ha az érdemes rá.

Mátyás király meg az igazmondó juhász

Szintén a kedvenceim közül való. Ez a Mátyás-mese az igazság és a megingathatatlan becsületesség dicsérete. A történet szerint a burkus király fogadást ajánl Mátyásnak, hogy ráveszi a juhászt a hazudásra. Többször is próbára teszi a juhász szavahihetőségét, igyekszik eltántorítani, de a juhász hajthatatlan marad. Majd csoda szép leányát is elküldi, s ekkor már szinte megoldhatatlan feladat elé állítja. Végül különös megoldás születik, s a királyok által nagy jutalomban részesül a juhász az elveihez való hűségéért.

A mese tanulsága egyszerű, mégis erőteljes: a becsület és az adott szó mindennél többet ér. A juhász karaktere az egyszerű ember megvesztegethetetlen erkölcsi tartását szimbolizálja. A hogyan mondjam el roppant nehéznek tűnő feladatát oldja meg parádésan. Ez a történet, akárcsak a többi Mátyás-mese, a nép azon vágyát tükrözi, hogy az uralkodó ne a hatalmat, hanem az emberi erényeket, mint például az igazmondást, tartsa a legfőbb értéknek.