10 legjobb

A 10 legjobb dolog bármilyen témában

Melyik állat él a legtovább? A 10 leghosszabb életű állat

melyik_allat_el_a_legtovabb_a_10_leghosszabb_eletu_allat.jpg

 

Melyik állat él a legtovább? A 10 leghosszabb életű állat a Földön elképesztő meglepetéseket tartogat. Bolygónkon olyan élőlények is léteznek, amelyeknek élettartama messze felülmúlja a legmerészebb álmainkat is. Következzen a Föld 10 leghosszabb életű állata, egy utazás a biológia csodáinak világába, a tizedik helyezettől haladva a végső győztesig.

 

 

A 10 leghosszabb életű állat a Földön

 

 

10.Hoplostethus atlanticus (Orange Roughy/gránátos sügér???)

 

hoplostethus_atlanticus_leghosszabb_eletu_allatok.jpg

 

Életkor: kb. 150+ év

A Hoplostethus atlanticus, angol nevén Orange Roughy, a Föld óceánjainak sötét, fagyos mélységeiben, 180-tól akár 1800 méter mélyen is megtalálható. Ez a feltűnő, vöröses-narancssárga hal egy igazi túlélő, aki a történelemkönyvek lapjain is megállná a helyét. A ma kifogott idősebb példányok akár a napóleoni háborúk idején is úszkálhattak már a mélyben, vagy amikor James Cook elérte Ausztráliát. Lassú növekedése és rendkívül hosszú élete a környezetének köszönhető: a hideg víz drasztikusan lelassítja az anyagcseréjét, így a biológiai órája is sokkal lassabban ketyeg.

A hosszú élet azonban komoly árat követel. A gránátos sügér csak rendkívül későn, 20-30 éves kora körül válik ivaréretté, ami a faj fennmaradását kifejezetten sebezhetővé teszi. A 20. század végén felfedezett mélytengeri halászat sajnos óriási nyomást helyezett az állományaira. Mivel a halászok olyan egyedeket zsákmányoltak, amelyek évtizedek óta éltek, az állomány nem tudott elég gyorsan regenerálódni. Ma már szigorú szabályozások védik, hogy ez a mélységben élő matuzsálem ne tűnjön el örökre.

Érdekesség, hogy a 10 leghosszabb életű állat közül a gránátos sügért a tudósok sokáig egy átlagos élettartamú halnak hitték. Csak a halak fülében található apró mészkristályok, az úgynevezett otolitok évgyűrűinek vizsgálatával derült ki a megdöbbentő igazság: ez a faj a gerincesek egyik leghosszabb életű képviselője. Az otolitok, hasonlóan a fák évgyűrűihez, minden évről tanúbizonyságot tesznek, így pontosan meg lehetett határozni az egyes példányok korát.

 

 

9. Melyik állat él a legtovább – Galápagosi óriásteknős (Chelonoidis niger)

 

melyik_allat_el_a_legtovabb_galapagosi_oriasteknos.jpg

 

Életkor: kb. 190+ év

Ha megkérdezed melyik állat él a legtovább, sokaknak az óriásteknősök jutnak eszükbe. A Galápagosi óriásteknős a szárazföldi állatok korrekordere, egy élő időkapszula. A leghíresebb példány, Adwaita, egy aldabrai óriásteknős volt (közeli rokon), aki a becslések szerint 255 évet élt, de a Galápagos-szigeteki fajok között is dokumentáltak már közel 200 éves egyedeket. Ezek az állatok szó szerint a történelem tanúi: egy ma élő idős teknős már a világra jött, amikor Charles Darwin a szigeteken járt és kidolgozta evolúciós elméletét.

A teknősök hosszú életének titka több tényezőben rejlik. Egyrészt, anyagcseréjük rendkívül lassú, amit páncéljuk is segít. Ez a "mobil erőd" védelmet nyújt a ragadozókkal szemben, így az állatnak nem kell energiát pazarolnia a menekülésre. Másrészt, a sejtjeik különleges védelemmel rendelkeznek a károsodásokkal szemben, és a szervezetük képes hatékonyan javítani a DNS-hibákat, ami lassítja az öregedési folyamatokat és csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát.

Életük során hatalmasra nőnek, súlyuk elérheti a 400 kilogrammot is, ilyen tekintetben hasonlítanak a különleges fák némelyikére. Lassú, megfontolt mozgásuk és békés természetük a szigetek ikonjává tette őket. Minden egyes teknős egyedi mintázatú páncéllal rendelkezik, amely árulkodik a származási szigetéről is. Sajnos a múltban az emberi tevékenység – a vadászat és az élőhelyükre behurcolt idegen fajok – drasztikusan lecsökkentette a számukat, de ma már komoly természetvédelmi programok dolgoznak a megmentésükön.

 

 

Melyik állat él a legtovább a világon?

 

 

8. A 10 leghosszabb életű állat – Vörös tengeri sün (Mesocentrotus franciscanus)

 

voros_tengeri_sun.jpg

 

Életkor: kb. 200+ év

Amikor egy tengeri sünre gondolunk, ritkán jut eszünkbe a matuzsálemi kor. Pedig a vörös tengeri sün, amely Észak-Amerika nyugati partvidékének sekélyebb vizeiben él, valóságos biológiai csoda. Míg a legtöbb tengeri sün csak néhány évig él, ez a faj könnyedén megéri a 200 éves kort, méghozzá anélkül, hogy az öregedés bármilyen látható jelét mutatná. Egy 100 éves vörös tengeri sün ugyanolyan életerős és szaporodóképes, mint egy 10 éves.

A tudósokat leginkább ez a jelenség, a "elhanyagolható öregedés" (negligible senescence) foglalkoztatja. A vörös tengeri sün folyamatosan képes regenerálni a sérült szöveteit, beleértve a tüskéit és a lábacskáit is. Sejtjei nem veszítenek vitalitásukból az idő múlásával, ami egyedülálló a komplexebb állatvilágban. Lényegében addig él, amíg egy ragadozó el nem fogyasztja, vagy egy betegség végez vele, de a végelgyengülés fogalmát nem ismeri.

Ez a tüskés gömböc a tengerfenéken kúszva algákkal táplálkozik, és fontos szerepet játszik az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában. Hosszú élete egyben azt is jelenti, hogy évszázadokon át képes szaporodni, hozzájárulva a faj stabilitásához. A korát a növekedési gyűrűk vizsgálatával határozzák meg, amelyek a testének belső részein képződnek, hasonlóan a fák évgyűrűihez.

 

 

7. Melyik állat él a legtovább – Dülledtszemű álsügér (Sebastes aleutianus)

 

melyik_allat_el_a_legtovabb_dulledtszemu_alsuger.jpg

 

Életkor: kb. 205+ év

A Csendes-óceán északi részének mély, hideg vizeiben él a dülledtszemű álsügér, angol nevén Rougheye Rockfish. Ez a faj a világ egyik leghosszabb életű hala, amely könnyedén átlépi a két évszázados kort. A legidősebb ismert példány korát 205 évre becsülték, ami azt jelenti, hogy az amerikai polgárháború idején még fiatalnak számított. Ahogy a tengeri durbincsnál, az ő esetében is a hideg, mély óceáni környezet és a rendkívül lassú anyagcsere a hosszú élet kulcsa.

Ezek a halak lassan nőnek és csak évtizedek után válnak ivaréretté. Életük nagy részét a tengerfenék közelében, sziklás területeken töltik, ahol kisebb halakkal és rákokkal táplálkoznak. Vöröses-rózsaszínes színük és nagy, kidülledő szemük jellegzetes külsőt kölcsönöz nekik. A szemük alatti apró tüskesorról kapták angol nevüket (Rougheye – érdes szem).

Sajnos, akárcsak a többi mélytengeri, hosszú életű faj, a dülledtszemű álsügér is rendkívül érzékeny a túlhalászatra. Mivel a kifogott egyedek pótlása évtizedekbe telik, az állományuk könnyen összeomolhat. Ez a hal tökéletes példája annak, hogy a természetben a hosszú élet gyakran a lassú életciklussal párosul, ami egyben a faj Achilles-sarkává is válhat az emberi beavatkozással szemben.

 

 

6. Grönlandi bálna (Balaena mysticetus)

 

melyik_alla_el_a_leghosszabb_ideig_gronlandi_balna.jpg

 

Életkor: kb. 211+ év

A Föld leghosszabb életű emlőse a legnagyobb állatok közé tartozó fenséges grönlandi bálna, amely kizárólag a Jeges-tenger fagyos vizeiben él. Bár a legtöbb bálnafaj élettartama is figyelemre méltó, a grönlandi bálna mindenkit leköröz. A tudósok egy példány testében talált 19. századi szigonydarabokból jöttek rá, hogy ezek az állatok jóval tovább élnek, mint korábban gondolták. A legidősebb ismert egyed korát 211 évre becsülték, de a genetikai vizsgálatok alapján akár 240 évig is élhetnek.

A leghosszabb életű állatok biológiai lehetőségei gyakran felülmúlják a legjobb technológiai fejlesztéseket is, ha az emberi tervezéssel hasonlítjuk össze. A hosszú életük titka a génjeikben rejlik. A grönlandi bálnák genomja olyan egyedi mutációkat tartalmaz, amelyek a DNS-javításért, a sejtek öregedésének lassításáért és a rák elleni védekezésért felelősek. Képesek hatékonyabban helyreállítani a sejtkárosodást, mint szinte bármely más emlős, beleértve az embert is. Ez a biológiai "szuperképesség" teszi lehetővé számukra, hogy ilyen extrém kort érjenek meg a zord, sarkvidéki körülmények között.

Hatalmas fejük, amely a testük egyharmadát is kiteheti, arra szolgál, hogy áttörjék a vastag sarki jeget. Szájukban nem fogak, hanem szilák találhatók, amelyekkel a vízből szűrik ki a planktonikus élőlényeket. Énekeik rendkívül összetettek és folyamatosan változnak, ami a kutatók szerint egyfajta kulturális átadásra utal a bálnák között. A grönlandi bálna nemcsak egy matuzsálem, hanem egy rendkívül intelligens és társas lény is.

 

A leghosszabb életű állatok a Földön

 

 

5. Melyik állat él a legtovább – Édesvízi gyöngykagyló (Margaritifera margaritifera)

 

a_10_leghosszabb_eletu_allat_edesvizi_gyongykagylo.jpg

 

Életkor: kb. 280+ év

Ki gondolta volna, hogy a melyik állat él a legtovább listájában szerepel az édesvízi gyöngykagyló? Míg a legtöbben a kagylókat rövid életűnek gondolnák, ez a faj rácáfol minden sztereotípiára. Európa és Észak-Amerika tiszta, hideg vizű folyóiban és patakjaiban él, és döbbenetes kort, akár 280 évet is megélhet. Ez a kagyló egy élő víztisztító berendezés: egyetlen példány naponta akár 50 liter vizet is képes átszűrni, eltávolítva belőle a szennyeződéseket.

Rendkívül lassú metabolizmusa és növekedése teszi lehetővé számára a hosszú életet. Az évgyűrűket a héján lehet megfigyelni, amelyek minden egyes évről árulkodnak. Életciklusa rendkívül érdekes: lárvái a lazacfélék kopoltyúján élősködnek egy ideig, majd leválnak róluk és a folyó medrébe süllyedve kezdik meg önálló, lassú életüket. Ez a szimbiotikus kapcsolat elengedhetetlen a faj szaporodásához.

Sajnos az édesvízi gyöngykagyló a világ egyik legveszélyeztetettebb faja. A klímaváltozás, a vízszennyezés, az élőhelyek pusztulása és a lazacállományok csökkenése drasztikusan megtizedelte a populációit. Mivel évszázadokig is élhet, egy-egy populáció eltűnése évszázadok ökológiai örökségének elvesztését jelenti. Védelme ezért kiemelten fontos.

 

 

4.A leghosszabb életű állatok – Grönlandi cápa (Somniosus microcephalus)

 

melyik_allat_el_a_legtovabb_gronlandi_capa.jpg

 

Életkor: kb. 300-500+ év

Melyik állat él a leghosszabb ideig a ragadozók közül? A Föld leghosszabb életű gerinces állata cím büszke birtokosa a grönlandi cápa. A legnagyobb ragadozók egyike az Atlanti-óceán északi, fagyos mélységeiben él, ahol a hőmérséklet alig emelkedik fagypont fölé. A legújabb, radiokarbonos kormeghatározási módszerekkel végzett vizsgálatok kimutatták, hogy ezek a cápák akár 500 évig is élhetnek. A legidősebb vizsgált példány korát 392 évre becsülték, plusz-mínusz 120 év hibahatárral, ami azt jelenti, hogy akár Shakespeare kortársa is lehetett.

Hosszú életének kulcsa, a többi mélytengeri élőlényhez hasonlóan, a rendkívül lassú életmód. Anyagcseréje a végletekig lelassult a hideg vízben. Növekedése is csigalassúságú, évente mindössze egy centimétert nő. Az ivarérettséget pedig csak körülbelül 150 éves korában éri el, ami döbbenetesen késői időpont egy gerinces állat esetében. A tudósok a szemlencséjének fehérjéit vizsgálva képesek meghatározni a korát, mivel a szemlencse a születés után már nem cserélődik, így megőrzi a születéskori kémiai lenyomatot.

A grönlandi cápa egy csúcsragadozó, de lassúsága miatt inkább dögevőnek vagy lesből támadó vadásznak tartják. Húsa frissen mérgező, mivel nagy mennyiségű trimetilamin-oxidot tartalmaz, ami segít stabilizálni a fehérjéit a nagy nyomáson és hidegben. Izlandon különleges eljárással, fermentálással készítenek belőle "hákarl" nevű nemzeti ételt. Ez a lassú, ősi vadász a természet alkalmazkodóképességének egyik leglenyűgözőbb példája.

 

 

Melyik állat él a legtovább a világon – a Top 10 leghosszabb életű állat

 

 

3. Melyik állat él a legtovább – Sellőkagyló/szigonyos vénuszkagyló (Arctica islandica)

 

sellokagylo.jpg

 

Életkor: kb. 500+ év

Ha a leghosszabb életű, nem telepes állatot keressük, a sellőkagyló, más néven ocean quahog, viszi el a pálmát. Az Atlanti-óceán északi részén, a tengerfenék iszapjába fúrva éli csendes életét. A tudósok által talált legidősebb példány, amelyet "Ming" névre kereszteltek, a vizsgálatok szerint 507 éves volt, amikor 2006-ban begyűjtötték. Ez azt jelenti, hogy ez a kagyló már élt, amikor Leonardo da Vinci a Mona Lisát festette, és átvészelte a világtörténelem összes nagy háborúját és forradalmát.

Hosszú életének titka a rendkívül alacsony oxigénfogyasztás és a lassú anyagcsere. Mélyen a homokba temetkezve szinte hibernált állapotban tölti az idejét, minimalizálva az energiafelhasználást. A sejtjei rendkívül ellenállóak az oxidatív stresszel szemben, ami az öregedés egyik fő okozója. A kagyló héján lévő évgyűrűk pedig nemcsak a koráról, hanem a múlt óceáni viszonyairól is értékes információkat szolgáltatnak a klímakutatók számára.

"Ming" története egyben szomorú is: a tudósok véletlenül ölték meg, amikor kinyitották a héját, hogy megvizsgálják a korát. Halála azonban felhívta a világ figyelmét erre a szerény, de rendkívüli élőlényre, amely évszázadokon át csendben tanúskodik a bolygónk változásairól. A szigonyos vénuszkagyló a lassú, kitartó élet tökéletes szimbóluma.

 

 

 

2. Az élő üvegkatedrális – Üvegszivacsok (Hexactinellida)

 

leghosszabb_eletu_allatok_uvegszivacsok.jpg

 

Életkor: 10 000+ év

Elérkeztünk a 10 leghosszabb életű állat a Földön lista azon pontjára, ahol az élettartam már emberi ésszel szinte felfoghatatlan. Az üvegszivacsok a Föld legősibb és leghosszabb életű állatai közé tartoznak. Ezek a mélytengeri élőlények kovasavból (szilícium-dioxidból, lényegében üvegből) építik fel bonyolult, rácsos vázukat, amely egy törékeny katedrálisra emlékeztet. Mivel a mélytengeri környezet rendkívül stabil, hideg és tápanyagszegény, növekedésük elképesztően lassú. Egy, az Antarktisz körüli vizekben talált Anoxycalyx joubini fajba tartozó példány korát több mint 10 000 évre becsülték.

Ez a szivacs már akkor is élt, amikor az emberiség épp csak elkezdte a mezőgazdaságot, és a jégkorszak véget ért. Mivel a szivacsok telepes állatok, nehéz egyetlen "egyed" koráról beszélni, de a telep maga egy folyamatosan növekvő, élő struktúra, amely évezredeken át fennmarad. Nincs központi idegrendszerük vagy szerveik, csupán specializálódott sejtek laza halmaza, amelyek együttműködve tartják fenn a telepet. A rendkívül lassú anyagcsere és a sérült részek pótlásának képessége teszi őket szinte időtlenné.

Ezek az élő üvegszobrok a mélytengeri ökoszisztéma fontos részei, menedéket és élőhelyet nyújtanak számos más apró élőlénynek. Törékenységük miatt különösen veszélyeztetettek a fenékhálós halászat és a klímaváltozás hatásaival szemben. Az üvegszivacsok létezése emlékeztet minket arra, hogy a bolygónkon olyan életformák is léteznek, amelyek időskálája messze túlmutat a miénken.

 

 

1. Melyik állat él a legtovább – Turritopsis dohrnii medúza

 

melyik_allat_el_a_legtovabb_turritopsis_dohrnii_meduza.jpg

 

Életkor: Potenciálisan végtelen

Nos, szerinted melyik állat él a legtovább? A top 10 leghosszabb életű állat lista élén egy olyan apró, alig néhány milliméteres élőlény áll, amely megváltoztatta mindazt, amit az életről és a halálról gondoltunk. A legfurcsább állatok egyike, a Turritopsis dohrnii, vagyis a "halhatatlan medúza" birtokolja a biológiai halhatatlanság képességét. Ez nem azt jelenti, hogy elpusztíthatatlan – egy ragadozó megeheti, vagy egy betegség végezhet vele –, de az öregedés általi végelgyengülést nem ismeri. Sőt, képes megfordítani az életciklusát.

Amikor a medúza megsérül, éhezik, vagy a környezeti feltételek kedvezőtlenné válnak, nem elpusztul, hanem egy elképesztő folyamaton, a transzdifferenciáción megy keresztül. Lényegében visszafejlődik a fiatalkori, polip állapotába. A sejtjei egy őssejt-szerű állapotba kerülnek, majd újra specializálódnak, és egy új, genetikailag azonos poliptelepet hoznak létre, amelyből később új medúzák sarjadnak. Ez olyan, mintha egy pillangó vissza tudna változni hernyóvá, majd újra bebábozódna és ismét pillangó lenne, elméletileg a végtelenségig.

Ez a Földközi-tengerből származó, de mára a hajók ballasztvizével a világ minden óceánjába eljutott apró lény a legfurább tudományok, de általában is tudomány szent grálja lehet. A kutatók ámulattal vizsgálják azt a genetikai mechanizmust, amely lehetővé teszi számára ezt a folyamatos megújulást, remélve, hogy a sejtszintű öregedés és a regeneráció titkainak megfejtésével az emberi orvoslásban is forradalmi áttöréseket érhetnek el. A Turritopsis dohrnii a végső bizonyíték arra, hogy a természetben a halál nem mindig végleges.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://10-legjobb.blog.hu/api/trackback/id/18885538

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal

10 legjobb

A 10 legjobb bármilyen témában, legyen az ember, alkotás, módszer, eszköz, hely, bármi, amiben lehetséges valamilyen szempontból a legjobbak összeállítása.

süti beállítások módosítása