10 legjobb

Legjobb magyar mesék, 10 legjobb magyar mese a tévében legyen az rajz, báb és animációs, olyan történetek, melyek nagy népszerűséget értek el. Már egy előző cikkben bemutattam a legismertebb népmeséket, ezért itt most azokat a példákat kihagyom. Mint a legtöbb hasonló jellegű dolognál, nehéz lenne pontosan meghatározni a Top 10 -et, pontos statisztikai adatok pedig nem állnak rendelkezésemre, így ez a lista is valamennyire szubjektív. Nem az én toplistám, hanem igyekeztem a legkedveltebbeket összegyűjteni, de így is egy sor közönségkedvenc kimaradt. Következzenek időrendben a legtöbbet emlegetett régi magyar mesék.

A 10 legjobb magyar mese tévében, videón, moziban

Legjobb magyar mesék, rajzfilmsorozatok – A Mézga család (1968-1978)

A Mézga család az egyik legikonikusabb magyar animációs sorozat, amely 1968 és 1978 között futott három szériában. Nepp József rendezte, a forgatókönyvet Romhányi József és Nepp József írta. A sorozat a jellegzetes magyar humorral és szatírával ábrázolja egy átlagos budapesti család, a Mézgáék mindennapjait és kalandjait, akik gyakran keverednek bizarr és humoros helyzetekbe. A történetek alapja általában egy különleges találmány vagy egy furcsa jelenség, amely fenekestül felforgatja az életüket.

A Mézga család népszerűsége annak köszönhető, hogy a sorozat bravúrosan ötvözi a sci-fi elemeket a hétköznapi problémákkal és a magyar társadalomkritikával. A karakterek, mint a mindig zsörtölődő Aladár, a sznob Paula, a hiszékeny Géza és a bohókás Kriszta, valamint a földönkívüli ükapó, MZ/X, mindannyian emlékezetesek. A sorozat az eltelt évtizedek ellenére is rendkívül friss és aktuális, hiszen az emberi természet és a társadalmi viszonyok problémái időtállóak.

A sorozat nemcsak Magyarországon, hanem számos más országban, például Csehszlovákiában, Lengyelországban és Németországban is rendkívül népszerű volt, köszönhetően az egyedi humorának és a karakterek szerethetőségének. A Mézga család a magyar animáció egyik legmeghatározóbb alkotása, amely generációk számára nyújtott és nyújt ma is szórakozást.

A 10 legjobb magyar mese, bábfilm sorozat – Mekk Elek, az ezermester (1973)

Én nem tettem volna a legjobb magyar mesék Top 10 -be ezt a sorozatot, mert szerintem több jobb van, de mégis az emberek nagy részének emlékezetében ez az egyik ami a leginkább megmaradt. Mekk Elek, az ezermester 1973-ban készült bábfilmsorozat, amelyet a Pannónia Filmstúdió készített. A rendező Imre István, a forgatókönyvet Bálint Ágnes írta, a bábokat pedig Foky Ottó tervezte. A sorozat főhőse egy kecske, Mekk Elek, aki ezermesternek képzeli magát, ám valójában semmihez sem ért. Minden egyes epizódban egy új szakmát próbál ki, és minden alkalommal kudarcot vall, katasztrófát okozva a falu lakóinak.

A sorozat rendkívül népszerű lett a gyerekek körében, mivel a humoros történetek és a szerethető, de ügyetlen főszereplő könnyen azonosíthatóvá tette. Mekk Elek történetei nemcsak szórakoztatnak, hanem finoman tanítják is a gyerekeket arról, hogy fontos a becsületesség és az, hogy ismerjük a saját határainkat. A bábok kidolgozottsága és a falusi környezet részletes ábrázolása is hozzájárult a sorozat sikeréhez. Noha nem valami pozitív sorozat a főszereplőt tekintve – akkor már a humoros állatok jobbak – mégis megfogta a közönséget.

Mekk Elek karaktere mára ikonikussá vált a magyar kultúrában, és gyakran használják az "ezermester" kifejezést egy ügyetlen, de jó szándékú ember jellemzésére. A sorozat a magyar bábfilmgyártás egyik kiemelkedő alkotása, amely ma is örömmel nézhető a gyermekek és felnőttek számára egyaránt.

A legjobb magyar mesék a régiek közül

Legjobb régi magyar mesék – Hugó, a víziló (1975)

Ez a 70-es évek magyar meséinek egyik legkedveltebbje volt, emlékszem rá gyermekkoromból. A Hugó, a víziló egy magyar-amerikai koprodukcióban készült egész estés rajzfilm, amely 1975-ben került a mozikba. A filmet a Pannónia Filmstúdió és az amerikai Brut Productions készítette. Rendezője a magyar Dargay Attila volt, akinek nevéhez számos más sikeres magyar rajzfilm fűződik. A történet egy Hugó nevű, barátságos vízilóról szól, aki egy kisállatkertben él, de arról álmodik, hogy szabadon élhetne Afrikában.

A történet fordulópontja akkor következik be, amikor Hugó megszökik, és útjára indul, hogy megtalálja a helyét a világban. Kalandjai során barátságokat köt, de szembe kell néznie a gonosz emberi vadászokkal is. A film fő üzenete a szabadság, a barátság és az állatok védelme. A rajzfilm a klasszikus animációs technikával készült, és a korabeli magyar rajzfilmekre jellemző gondos kidolgozottság és részletgazdagság jellemzi.

Hugó, a víziló népszerűsége nemcsak a megható történetének, hanem a fülbemászó dalainak és a színes karaktereknek is köszönhető. Noha részben külföldi készítésű, nem véletlenül a legjobb magyar mesék egyike volt. A film a magyar animáció nemzetközi sikerét is jelzi, hiszen Amerikában is bemutatták, és nagy sikert aratott. Hugó története a mai napig kedvelt a gyerekek körében, és a magyar rajzfilmgyártás egyik büszkesége.

A legnépszerűbb régi mesék, bábsorozat – Süsü, a sárkány (1976-1984)

Süsü, a sárkány az 1976-ban indult ikonikus magyar bábfilmsorozat, amelyet Csukás István írt, és Szabó Attila rendezett. A bábokat Lévai Sándor tervezte és készítette. A sorozat főhőse Süsü, a jóságos, egyfejű sárkány, aki nem illik a hagyományos sárkányok közé, hiszen nem akar harcolni és ijesztgetni. Emiatt a sárkányok világából száműzik, és az emberek között talál menedéket, ahol egy királyfi barátjává válik. Süsü akár a legismertebb csillagképek a régi és új generációk számára is ismerős, több időben, folytatásban, formában újra és újra előkerül.

Süsü története egy allegória a másság elfogadásáról és a jóság erejéről. A sárkányfigurát alakító Bodrogi Gyula hangja rendkívül hozzájárult a karakter szerethetőségéhez és népszerűségéhez. A humoros párbeszédek, a kedves karakterek és a tanulságos történetek miatt a sorozat azonnal a gyerekek és a felnőttek kedvence lett. A dalok is rendkívül népszerűek, és sokan ma is ismerik a főcímdalt.

A Süsü, a sárkány nem csupán egy szórakoztató mese, hanem egy olyan alkotás, amely mélyebb üzeneteket is hordoz az előítéletek leküzdéséről, a barátságról és az elfogadásról. A sorozat a magyar bábfilmgyártás egyik csúcspontja, és a mai napig az egyik legkedveltebb gyermekműsor Magyarországon, generációk nőttek fel rajta.

Magyar népmesék (1977-1995)

A Magyar népmesék rajzfilmsorozat 1977-től 1995-ig készült a Kecskemétfilm Stúdióban, Mikulás Ferenc vezetésével, és Jankovics Marcell rendezésében. A sorozat célja a magyar folklór, a népmesék, mondák és legendák rajzfilmes feldolgozása és megőrzése volt. Minden epizód egy-egy önálló népmesét mutat be, melyeket a Kárpát-medence különböző tájairól gyűjtöttek össze. A mesék jellegzetes, stilizált animációs technikával, gazdag motívumkincsekkel és élénk színekkel elevenednek meg.

A sorozat különlegessége abban rejlik, hogy hűen őrzi a népmesék eredeti hangulatát és nyelvezetét, miközben modern, mégis hagyománytisztelő animációs formában tálalja azokat. A mesék általában tanulságosak, tele vannak bölcsességgel, humorral és a magyar kultúrára jellemző motívumokkal. Némelyik még a legismertebb magyar festők többségénél is híresebb. A sorozat nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek körében is rendkívül népszerűvé vált, hiszen segít megőrizni és átadni a nemzeti kulturális örökséget.

A Magyar népmesék nemzetközi szinten is elismerést aratott, számos díjat nyert különböző filmfesztiválokon. A sorozatot a mai napig rendszeresen vetítik a televízióban, és online platformokon is elérhető, így a fiatalabb generációk is megismerkedhetnek a magyar népmesék gazdag világával. A legjobb magyar mesék gyűjteményei közül a Magyar népmesék a magyar animáció egyik legsikeresebb és legfontosabb alkotása.

A legismertebb régi rajz, báb és animációs filmek, sorozatok a magyarok közül

A legjobb magyar mesék a rajzfilmek közül – Vuk (1981)

Vuk, a kis róka története Fekete István azonos című regénye alapján készült 1981-ben, Dargay Attila rendezésében. A Pannónia Filmstúdióban készült egész estés rajzfilm a magyar animáció egyik legismertebb és legsikeresebb darabja. A történet Vuk, a kis róka kalandjait követi nyomon, aki elveszíti családját egy vadász miatt, majd nagybátyja, Karak tanítja meg a vadonban való túlélésre. Vuk felnő, ravasz és ügyes rókává válik, és bosszút áll családja elpusztítóján. A nézettséget tekintve is a legjobb magyar mesék egyike, hiszen bemutatásakor 2,4 millióan látták, és a 4 epizód mellett volt egy teljes verziója is.

A film a vadon könyörtelen törvényeit és a természet szépségét mutatja be, miközben Vuk kitartásáról, ravaszságáról és bátorságáról szól. A történet mélysége, a karakterek kidolgozottsága és a gyönyörű animáció hozzájárult ahhoz, hogy Vuk azonnal a nézők kedvence legyen. A film emlékezetes zenéjével és a fülbemászó betétdalokkal is hozzájárul a film népszerűségéhez. A Vadászatok-erdőn mezőn szerzőjének gyermeki, állatszerető oldala mutatkozik meg ebben a csodás történetben.

Vuk nemcsak Magyarországon, hanem számos más országban is nagy sikert aratott, és számos díjat nyert nemzetközi fesztiválokon. A film generációk számára vált meghatározó élménnyé, és ma is az egyik legkedveltebb magyar rajzfilm. Vuk története örök érvényű üzenetet hordoz a túlélésről, a családról és a vadon tiszteletéről.

Mesék Mátyás királyról (1981-1982), Mátyás az igazságos (1985)

A Mesék Mátyás királyról egy 1981 és 1982 között készült animációs sorozat, melyet Ujváry Ferenc rendezett a Pannónia Filmstúdióban. Ezt követte a Mátyás az igazságos című egész estés rajzfilm 1985-ben, amely az előző sorozat népszerűségére épült, és Dargay Attila rendezésében készült. Mindkét alkotás a legendás magyar uralkodó, Mátyás király alakját és a hozzá fűződő népmeséket dolgozza fel, bemutatva az uralkodó bölcsességét, igazságosságát és népszerűségét a nép körében. Éppen Mátyás korában került kiadásra az első nyomtatott könyv hazánkban, mely egyben a legértékesebb könyvek egyike.

A történetek Mátyás királyról szóló népmesékre épülnek, melyekben a király gyakran álruhában járja az országot, hogy személyesen győződjön meg alattvalói sorsáról és igazságot tegyen. Ezek a mesék a magyar folklór fontos részét képezik, és a gyerekek számára is jól érthető, tanulságos történeteket kínálnak az igazságról, a becsületről és a jó uralkodásról. Az animációs sorozat, majd a rajzfilm hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék és megszeressék Mátyás király alakját és a hozzá fűződő történeteket.

A "Mesék Mátyás királyról" és a "Mátyás az igazságos" rajzfilmek a magyar animáció stílusos és humoros alkotásai. A karakterek kidolgozottak, a képi világ gazdag, a történetek sokszínűek, akár a leggyakoribb madarak, és a narráció is magával ragadó. A filmek népszerűsége annak is köszönhető, hogy a történetek nemcsak szórakoztatóak, hanem edukatívak is, hiszen történelmi és erkölcsi tanulságokat hordoznak. Mindkét alkotás fontos része a magyar gyermekirodalom és filmtörténet kánonjának.

Legjobb magyar mesék régen – Szaffi (1984)

Szaffi 1984-ben készült egész estés rajzfilm, melyet Macskássy Gyula rendezett, és a Pannónia Filmstúdióban készült, részben külföldi közreműködéssel. A forgatókönyvet Rejtő Jenő írta, de az alkotás Jókai Mór "Cigánybáró" című regénye alapján készült. A történet a 18. századi Magyarországon játszódik, és Jónás, egy fiatal, kalandvágyó nemes és Szaffi, egy gyönyörű cigány lány szerelmi történetét meséli el, akiknek útjai keresztezik egymást egy kincsvadászat során.

A film gazdag és színes képi világával, a magyar táj és a cigány kultúra autentikus ábrázolásával hódította meg a nézőket. A zene, melyet a filmhez komponáltak, szintén kiemelkedő, és hozzájárul a történet romantikus és kalandos hangulatához. A "Szaffi" nem csupán egy romantikus mese, hanem egy kalandos történet a kincsvadászatról, az igazságtalanságról és a szerelemről, amely legyőz minden akadályt.

A Szaffi igencsak népszerű lett Magyarországon és külföldön egyaránt, bizonyítva, hogy nemcsak a sikeres vállalkozók lehetnek híresek. A film számos díjat nyert nemzetközi filmfesztiválokon, és a magyar animáció egyik kiemelkedő alkotásává vált. A "Szaffi" a mai napig kedvelt rajzfilm, amely a romantika, a kaland és a zene egyedi ötvözetével ragadja meg a nézők figyelmét. A film generációk számára nyújtott felejthetetlen élményt.

A legjobb magyar mesék és animációs filmek, sorozatok

A 10 legjobb magyar mese régen – Macskafogó (1986)

A Macskafogó 1986-ban bemutatott egész estés magyar-NSZK-kanadai sci-fi paródia rajzfilm, melyet Ternovszky Béla rendezett a Pannónia Filmstúdióban. A forgatókönyvet Nepp József írta. A film egy futurisztikus világban játszódik, ahol a macskák bűnszervezete, az Országos Egérfogó és Patkányirtó Rt. (OEPRT) uralja a világot, és elnyomja az egereket. Az egerek azonban nem adják fel a harcot, és egy titkos fegyver, a Macskafogó kifejlesztésén dolgoznak.

A film a paródia filmekre hasonlító egyedi humora, a popkultúra és a kémfilmek parodizálása, valamint a szellemes dialógusok miatt vált kultikus alkotássá. A karakterek, mint Nick Grabowski, Teufel, Safranek, vagy a négy gengszter, mind felejthetetlenek és emlékezetesek. A "Macskafogó" nemcsak egy szórakoztató mese, hanem egy mélyebb társadalomkritikát is megfogalmaz a hatalomról, az elnyomásról és a szabadságról.

A Macskafogó a magyar animáció egyik legsikeresebb alkotása, melyet a mai napig rendszeresen vetítenek a televízióban. A film nemcsak Magyarországon, hanem számos más országban is nagy sikert aratott. A "Macskafogó" a felnőtt közönség számára is szórakoztató, hiszen tele van rejtett utalásokkal és poénokkal, amelyeket csak az idősebb nézők értenek. A film generációk számára nyújtott felejthetetlen élményt, és a magyar filmtörténet egyik gyöngyszeme.

Bogyó és Babóca (2010-2014)

Ezen meglepődtem mennyire sikeres és díjazott volt, mivel kivitelezésében nem az újabb animációs, hanem inkább a régi rajzfilmekre hasonlít. A Bogyó és Babóca egy modern magyar animációs sorozat, amely Bartos Erika azonos című mesekönyvsorozata alapján készült. A sorozat első filmje 2010-ben került bemutatásra, majd 2011-ben és 2014-ben újabb egész estés filmek követték, valamint több rövidfilmes sorozat. A Bogyó és Babóca történetei a két főszereplő, Bogyó, a csigafiú és Babóca, a katicalány, valamint erdei barátaik mindennapjait mutatják be.

A sorozat célja, hogy a legkisebbek számára nyújtson szórakozást és tanulságos történeteket a barátságról, az elfogadásról, a segítőkészségről és a környezet szeretetéről. A legjobb magyar mesék itt egyszerűek, de mégis mély tartalommal bírnak, és a gyerekek számára könnyen érthetőek. A vizuális stílus Bartos Erika eredeti illusztrációit követi, melyek jellegzetesek és színesek, így azonnal felismerhetővé teszik a sorozatot. A leghosszabb szavak használata helyett itt könnyebb, gyermekek számára emészthetőbb a fogalmazás, a sztori.

Bogyó és Babóca rendkívül népszerűvé vált a kisgyermekes családok körében, hiszen a mesék nemcsak szórakoztatóak, hanem fejlesztő hatásúak is, segítik a gyerekek érzelmi és szociális fejlődését. A sorozat és a könyvek hatalmas sikert arattak Magyarországon, és mára a modern magyar gyermekirodalom és animáció egyik zászlóshajójává váltak. A Bogyó és Babóca a mai napig az egyik legkedveltebb mese a óvodás korú gyerekek körében.